1. A szak története:
A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1994-ben indult az első nyelvi előkészítő évfolyam, 1995 szeptemberétől a tíz féléves, egyetemi végzettséget adó tanárképes japán szakos képzés, 2006-tól pedig a kétszintű képzési rendszerben a keleti nyelvek és kultúrák alapszak japán szakiránya, melyről egyetemünkön a diszciplináris japanológia mesterszakra van továbblépési lehetőség. A tanári mesterszak japántanár szakképzésének akkreditációja folyamatban van.
Kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektettünk a klasszikus értelemben vett filológiai profil mellett a magas szintű gyakorlati nyelvtudás megszerzését, valamint a mai japán társadalomra, gazdaságra, politikára, nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó szakismeretek elsajátítását biztosító tantervi program kialakítására. Az új kétszintű képzési rendszerben a hat féléves keleti nyelvek és kultúrák alapszak japán szakiránya is ezt az elvet követi.
2. A képzés célja:
A képzés célja az orientalisztika területén átfogó ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik behatóan ismerik a japán nyelvet, kultúrát; továbbépíthető elméleti és gyakorlati szaktudással, a kutatómunkához nélkülözhetetlen alapvető jártasságokkal rendelkeznek; jó eséllyel folytathatják tanulmányaikat a japanológia mesterszakon, ugyanakkor a mai japán társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági élet különböző területein olyan gyakorlatilag alkalmazható ismeretekkel rendelkeznek, melyek a munkaerőpiacra kilépve képessé teszik őket a kulturális vagy a gazdasági életben, a közigazgatásban és más területeken való elhelyezkedésre.
3. A képzés tartalma:
A japán szakirányú képzés nyelvi képzési modulból és nem nyelvi képzési modulból épül fel. A japán nyelvben is megnyilvánuló gondolkodásmódbeli és kulturális különbségek, illetve az eltérő, bonyolult írásrendszer szükségessé teszi, hogy más nyelvszakokhoz viszonyítva, a japán szakirányon nagyobb teret szenteljünk a nyelvfejlesztésnek, ezért a kötelező nyelvi tantárgyak mellett nagy számban kínálunk választható tantárgyakat, ami az eltérő nyelvi tudással érkező hallgatók igényeihez alkalmazkodva rugalmas képzést tesz lehetővé. Ajánlott alapfokú japán nyelvtudással beiratkozni a szakra, de nyelvtudás nélkül is lehet jelentkezni. A japán nyelvtudás nélkül felvételt nyert hallgatók számára az első két félévben heti hat órában biztosítunk intenzív felzárkóztató nyelvórákat.
A nem nyelvi képzés tantárgyai megismertetik hallgatóinkat a japán történelemmel, társadalommal, kultúrával, politikával és gazdasággal. A nem nyelvi képzés során szerzett ismereteiket a specializációk révén mélyíthetik el.
A mesterképzésben való eredményes részvételre készítenek fel a szilárd alapokat nyújtó, rugalmas nyelvi képzésen túl elsősorban a részterületi specializációk – Japán irodalmi és nyelvészeti specializáció, Japán köztörténet és társadalomtörténet specializáció. A specializációk biztosítják emellett azt, hogy az alapszakot elvégző hallgatók olyan azonnal hasznosuló ismeretekkel is rendelkezzenek, melyek megkönnyítik elhelyezkedésüket. A Japánspecifikus multimédiaismeret specializáció egyrészt felkészíti a hallgatókat a multimédia segítségével történő kutatómunkára, másrészt piacképes gyakorlati ismereteket nyújt az alapszak elvégzése után elhelyezkedni kívánó hallgatóknak. A fordítói specializációk célja olyan szakfordítók képzése, akik magas szinten képesek ellátni az írásbeli nyelvi közvetítés feladatát japán nyelvről anyanyelvre és anyanyelvről japán nyelvre, tájékozottak a forrásnyelvi és a célnyelvi ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében valamint az Európai Unió intézményrendszerében. A műfordítás iránt érdeklődő hallgatók választható módon ebbe az irányba bővíthetik fordítói ismereteiket.
Amennyiben MA szinten tanári diplomát kívánnak szerezni, 10 kredit értékben pedagógiai és pszichológiai stúdiumokat vehetnek fel. Abban az esetben, ha nem kívánják tanári mesterképzésben folytatni tanulmányaikat, akkor ezt a 10 kreditet szabadon felhasználhatják az Egyetem által meghirdetett kurzusok közül. A tanári mesterképzés kétszakos, ezért a tanárképzésben továbbtanulni szándékozó hallgatóknak egy másik szak 50 kredites mellékszakját (minor szakját) fel kell venniük!
4. Elhelyezkedési lehetőségek:
Az alapszak elvégzése után az elhelyezkedési lehetőségek széles skálán mozognak. A munkaerő-piaci igények szerinti elhelyezkedési lehetőségek a fordítói illetve a multimédiaismeret specializációval bővített japán szakirányú végzettséggel japán érdekeltségű vállalatoknál, kiegészítő képzések révén a nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként, a külkapcsolatokkal foglalkozó intézményekben, a diplomácia terén vagy a média-foglalkozásokban; a KRE BTK Idegen Nyelvi Lektorátusán szerzett idegenvezető- és hosztesz felsőfokú szakképzéssel kiegészítve programszervezőként, illetve tolmácsként egyebek közt az idegenforgalom területén lehet elhelyezkedni.
A mesterképzésben tanári diplomát szerezni kívánó hallgatóinknak lehetőségük nyílik a japán nyelv tanítására az oktatás valamennyi szintjén, középiskolában, főiskolán vagy egyetemen, illetve a népszerű nyelviskolák és a kiterjedt magánoktatási hálózat japán tanfolyamain.
5. Ösztöndíjak, részképzések Japánban:
A Japán Oktatásügyi Minisztérium és a Japán Alapítvány ösztöndíjai révén, valamint az Oszaka Egyetem Idegennyelvi Karával és az Óita Egyetemmel kötött tudományos és együttműködési csereprogram keretében hallgatóinknak lehetőségük van rá, hogy japán egyetemeken részképzésben vegyenek részt, illetve a szak elvégzése után japáni posztgraduális képzés keretében szerezzenek doktori fokozatot. A közeljövőben további két egyetemmel kötünk hasonló megállapodást.
6. Érettségi előkészítő tanfolyam:
A Japanológia Tanszék szervezésében minden tanévben indítunk 12 órás intenzív érettségi előkészítő japánnyelv tanfolyamot. (Részletes tájékoztatót ld. a KRE BTK honlapján!)
7. Egyéb információk a szakról:
A Tanszék lexikográfiai műhelyében az Oszakai Egyetem Magyar Tanszékének és a Budapesti Gazdasági Főiskola keleti szakcsoportjának oktatóival együttműködésben készült el az első korszerű japán-magyar szótár.
A Japán Alapítvány megbízásából a Japanológia Tanszék bonyolítja le a közép-európai országok számára évente szervezett Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsgát.
2004-ben Tanszékünk nyerte el a Japán Kormány Kulturális Támogatását. A támogatásnak köszönhetően a tanszék multimédiás nyelvi laborral rendelkezik, képzésünkben kiemelt helyet kap a multimédiás eszközökre épülő kutatás és oktatás.
A japán kultúrával való közvetlen, élményszerű találkozást teszik lehetővé egyetemünk hallgatói számára az ikebana és kalligráfia foglalkozások.
A Japanológia Tanszék kiadványai: Nihongo soho (The Japan Foundation, 1981.) Japán nyelv alapfokon – nyelvtani magyarázatok (magyar kiadás) 1997; Folia Japonica Budapestinensia No. 1. 2001.; Folia Japonica Budapestinensia No. 2. 2003., Japanisztika konferenciák a Károli Gáspár Református Egyetemen. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, konferenciakötet, 2007, 2009; Ismerjük meg Japánt! Bevezetés a japanisztika alapjaiba, Eötvös Kiadó, 2009.
Részletes információk
Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar,
Japanológia Tanszék
1088 Budapest, Reviczky u. 4.
Tel: 318-5915, 483-2865, 483-2866 Fax: 483-2866,
e-mail: [e-mail megjelenítése] / [e-mail megjelenítése]
web: www.kre.hu
