Küldetés

A Magyarországi Református Egyház Zsinata 1993. február 24-i ülésén a bibliai Ige szellemében: "Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való" (Hós. 4,6) döntött a Károli Gáspár Református Egyetem megalapításáról. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1993. szeptember 21-én kodifikálta az Egyetem megalapítását (1993: LXXXV. tv.). A Bölcsészettudományi Kar 1993-ban eredendően a középiskolai tanárképzés céljaira létesült, azzal a szándékkal, hogy a Magyarországi Református Egyház iskola- és intézményhálózatát a keresztyénség egyetemes erkölcsi és szellemi értékeinek közvetítésével, a bibliai Ige szellemében korszerűen művelt, felkészült szakemberekkel lássa el. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara a Magyar Köztársaság felsőoktatási törvényében biztosított gazdasági és oktatáspolitikai feltételek között teljesíti küldetését, akkreditált képzései a legmesszebbmenően teljesítik az előírt oktatási és tudományos-kutatási feltételeket.

A Bölcsészettudományi Kar továbbra is feladatának tekinti, hogy tanárokat, illetőleg felsőfokú képesítésű szakembereket képezzen a Magyarországi Református Egyház középiskolái és szellemi műhelyei számára, és hogy részt vállaljon a magyar közoktatás és kulturális intézményrendszer számára kijelölt állami feladatokból. Az elmúlt másfél évtized szellemi és kulturális folyamatai nyomán azonban fel kellett vállalnia azt a missziót is, hogy a kor kihívásainak a lehető legmagasabb szinten megfelelni tudó, ám a hagyományos európai, keresztyén-konzervatív értékeket őrző értelmiséget képezzen. A Kar küldetését abból a felismerésből kiindulva teljesíti, hogy az értékek megőrzése nem képzelhető el a kor legmagasabb színvonalán álló szakmai-tudományos kvalitások hiányában, mint ahogyan innováció sem létezhet az értékek, a hagyomány tiszteletben tartása, ápolása nélkül. Miközben a Kar az oktatók kiválasztásánál az Ftv. rendelkezéseit és a MAB által meghatározott szakmai irányelveket magára nézve maradéktalanul kötelezőnek tartja, oktatóitól azt is elvárja, hogy keresztyéni szellemben, a keresztyén értékek melletti elköteleződéssel folytassák oktatási tevékenységüket.

A Bölcsészettudományi Kar oktatási és tudományos tevékenységében a keresztyén elkötelezettség mindenek előtt azt a többletet jelenti, amely a személytelen tömegképzéssel szemben az oktatók és hallgatók, a tanárok és diákok személyes kapcsolatára, a hallgatói kooperációra, a tudományos műhelyek és általában a műhelymunkában rejlő többletkapacitásra épít. A Kar hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a személyre szabott, a tutoriális képzés, a műhelyek, az alkotó, emberi közösségek támogatására.

A bolognai folyamat kihívásai, a korábbi osztatlan képzésről a többlépcsős oktatási struktúrára való átállás vízválasztót is jelent egy fiatal kar életében: a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara számára komoly sikert jelentett, hogy nemcsak megtartani tudta a korábbi osztatlan képzésben működő szakok „jogutódjait”, de az alapképzések sikeres akkreditációja után, 2008-ban angol-, magyar-, némettanár, majd pedig 2009-ben történelemtanári, valamint diszciplináris japanológia, irodalom- és kultúratudomány, néderlandisztika, pszichológia, színháztudomány, történettudomány, vallástudomány mesterképzési szakokon is megindulhatott a képzés.

A Kar oktatási tevékenységének sikerességét nem csupán az elmúlt évek felsőoktatási rangsoraiban való jó szereplés jelzi vissza, de a hallgatói érdeklődés folyamatos növekedése, a hallgatói létszám folyamatos bővülése is.  Ha annak okait keressük, hogy a Kar méreteihez képest miért szerepel rendre előkelő helyen a ragsorokban, akkor a választ nem egyszerűen az igen eredményes tudományos diákköri munkában és a hallgatói érdeklődés növekedésében találhatjuk meg. Mindkettő szorosan összefügg a Kar küldetésnyilatkozatában megfogalmazottakkal: a keresztyén mentalistással, az értéktudatossággal; a kisközösségek, a műhelyek tudatos támogatásával, a személyes, emberi tanár-diák viszonnyal. Miközben a Kar tudományos műhelyei és oktatási egységei továbbra is törekszenek a magas színvonalú tudományos-oktatási tevékenység fenntartására, a Kar a magyar protestantizmus és a Reformáció legjobb hagyományait követve a jövőben is fő célkitűzésének tekinti innováció és értékőrzés egyidejű megtartását, a felsőoktatást egyre inkább jellemző elszemélytelenedéssel szemben a személyre szabott, élethosszig való tanulás támogatását.